8.rész

Mindenki jóllakott.Még belementünk a medencékbe,de nemvolt már semmi extra.Lent felöltöztünk,már majdnem megkérdeztem Nessát,hogy miért mondta azt,amit mondott.De Mark és az Ikrek megjelentek.Bejelentették,hogy már nem férek el velük,ezért Christiannal megyek haza.Fasza...pedig beszélni szerettem volna Nessával.

Már úton voltunk amikor kaptam egy sms-t.Anya volt az.

„Szia kincsem.Bentkell maradnom.Valószínűleg holnap este tudok csak hazamenni.Szeretlek.

                                                                                                                               Anya Xx“

Kicsit elkeserített,hogy egyedül kell maradnom abban az óriási házban.

-Mi a baj?-kérdezte Chris.

-Semmi olyan,csak anyukámnak benkell maradnia a munkában és valoszinű,hogy csak holnap este jön haza.-válaszoltam.Csak hümmögött egyet.

Már a házunk előtt voltunk.Elköszöntem és kiszáltam az autóból.

-Puszit nemkapok?-kihajolt az autó ablakán és egy huncut mosoly jelent meg az arcán.Csak sóhajtottam egyet,odamentem.Szerencse,hogy magas autója volt,nemkellett lehajolnom.Nyotam egy puszit az arcára,és bementem a házba.Felfutottam az emeletre,már a pólómat kezdtem levetni,amikor csengettek.Lefutottam.Kinyitottam az ajtót,Christian volt ott.-Ez meg mit akar?-,kérdeztem magamtól.

-Ezt az autóban felejtetted.-emelte föl a táskám.

-Jéé,el is felejtettem.Köszi.-megfogtam a táskát.Aztán csendben álltunk.-Hát akkor,jóéjt.-már majdnem becsuktam az ajtót,amikor "valaki" kirántotta.Meglepődötten néztem Christianra.Magához húzott,és egyszercsak azt éreztem,hogy a szája az enyémen van.Elakartam magamtól lökni,de megsem mozdult.Nem adom magam könnyen,de nem bírtam ellenálni.Ha nem fog,akkor szerintem elestem volna.Végül megadtam magam.A keze kicsit lejjebb csúszott.Nem csináltam belle nagy ügyet.Bár,egy fiúnak sem engedtem,hogy megfogja a fenekem.

Megfogta a lábam,és felemelt.A lábaimmal átfogtam a derkát.Bementünk a házba.Becsapta maga után az ajtót úgy ahogy voltunk,felindult velem az emeletre.Bementünk a szobába,lerakott a földre.Eltávolodtunk egymástól,lihegtünk.De Chris nekinyomott a falnak, és újra belekezdünk.Őrült táncot jártak a nyelveink.Most nem érdekelt semmi és senki.

Csak Christian.Még sohasem éreztem ilyet,még Ricky (fiú) iránt sem.Vagyis..,de ebbe most nem megyek bele.Hogytudok ilyenen gondolkozni?A gondolatomat megzavarta az,hogy Christian a pólóm alá nyúll.De leszedtem a kezeit,és lehúztam róla az ő pólóját.Aztán újra a szája az enyémen volt.Belemosolygott a csókba.

Az ágy felé lökdösött.Kicsit megijedtem,de mentem.

Még sohasem voltam ilyennek része.Látszott Christianon,hogy nem először csinálja.Bár belle ki is nézem,hogy nem az első és a második csaj vagyok,akivel ilyet csinál.Talán erre figyelmeztetett Nessa.De most ilyenekkel nemfoglalkoztam,csak éltem a pillanatnak.Christian ráfektetett az ágyamra.Lejjebb "sétált" a keze,de megállítottam.

-Ne-szakítottam meg a csókunkat.Nem kérdezte,hogy Miért..vagy hogy Mért nem akarom..csak ledőlt mellém.Magához húzott,és megpuszilta a homlokom.

-Megijesztettelek?-nézett rám aggódva.A mélybarna,sotét bambi szemeit rámszegezte.

-Nem.Csak nemakarom elsietni.-megértően bólintott.Azután betakartuk magunkat és elaludtunk...

/Elnézést a hibákért,nem volt időm kijavítani/                                                       Connie*