6.rész

Kinyitottam az ajtót.Mark és Christian volt az.Kicsit meghökkentem,hogy most énvagyok az,akin nincs ruha.A fiuk talptól egészen a fejem búbjáig végigmértek.Kényelmetlenül éreztem magam,de legalább  tanulok belle és máskor felöltözve nyitok ajtót.

-Sziasztok.-köszöntöttem.

-Szia.Őő anyukád rossz receptet adott.Állítólag nem ez az-válaszolt kérdésemre Mark higgadtan.

-Jaj..gyertek be mindjárt megkeresem-a fiúk bejöttek.Megláttam a kanapén az egyik farmerom,felkaptam magamra.Felül azért takart valami a hajam.

-Nemtudod véletlen mi volt a süti neve?-hihetetlen,hogy ennyi dolog van egy átkozott sütemény végett.

-Pfuu..nutella volt benne.Annyit tudok.

-Nutella-felcsillantak a szemeim-az a Kinder.Egy pillanat,mindjárt megvan.-mondtam.A sütik terén jó az izlése Marknak.

-Amúgy,egyedül vagy?-Christian férfias,rekedt hangját lehetett hallani.

-Igen.Anyukámat behívták munkába.-mondtam.

-És nincs kedved eljönni velünk fürödni?-a kérdés hallatán megált bennem a levegő.

-Ha nem vennéd észre,egy bazi nagy bazén van az udvarunkon.De igen,szívesen elmegyek-komolyan Connie,el akarsz menni?-kérdeztem magamtól.Igent mondtam.Te Szent szar.

-Akkor  hozd a dolgaid és megyünk-Christian utasított.

-Mi?Most azonnal?

-Igen,úgyhogy iparkodj-„hessegetett“ a kezével.Felfutottam a szobámba,és a converse táskámba beleraktam a törölközőm,napolajat.Felvettem egy kényelmes rövidnadrágot,fekete lógós újjatlant,amire az volt ráírva,hogy „Ready for the hunt“.Szeretek ilyen laza pólókat.Lefutottam.

-Mark holvan?-kérdeztem.

-Elindult a lányokért,mi meg megyünk utánnuk-rámnézett a bambi szemeivel,amiért éltem haltam.Hihetetlen,hogy ennyire beletudsz esni egy olyna fiúba,akit alig ismersz.Nemtudtam mit válaszolni,választásom meg amúgysem volt.Becsuktam a terasz ajtót.Felvettem a nyáripapucsom,bezártam az ajtót és elindultam Christian autója felé.Kinyitotta nekem az ajtót.Az autó belülről tiszta volt,egy fiuhoz képest.Beült mellém,és elindultunk.Az út csendesen telt.Christian erősen markolta az autó kormányát.Egyik keze a kormányt fogta,a másik pedig az enyém mellett pihent.Figyelte az utat.Azon kaptam magam,hogy nézem őt,amit természetesen észrevett.

-Mit nézel annyira?-kérdezte,és egy mosoly jelent meg az arcán.

-Semmit.

-Nemond,hogy semmit,mert egész úton azt figyeled,hogy hogy vezeket-már nevetett.

-Nem is..csak felőled néztem ki az ablakon-hazudtam,hogylehetek ennyire beszari,hogy nem vallom be neki,hogy komolyan őt néztem.Hogy teljesen levesz a lábamról.Hogy fülig belészerettem,és alig ismerem.Hogy mi mindent megadnák azért,hogy megölelhessem.Te Szent szar Connie,hogy mondhatsz ilyet..fuj..megigérted,hogy nemszeretsz bele senkibe sem.Nincs Pasi..Nincs pasi..Christian csak egy álompasi aki az oszálytársad.

-Látod,már megint.

-Nem figyellek..csak..jólvan.Az apukámra emlékeztetsz,ő is így vezet.-újra.

-Ja,az apukádra,és akkoris beleszoktál harapni az alsó ajkaidba?-már megint nevetett.

-Mi?...nem..vagyis de...mi?....Neem-megdermedten.Úralkodj magadon Connie,észresem vettem,hogy  őt nézed.Inkább kicsit elfordultam,és kinéztem az „én“ ablakomon.

Megérkeztünk.-szólt Chris.Kiszáltam az autóból.Kivette a táskámat,és elindultunk a fürdő bejárata felé...

                                                                                                                                       Connie*