Visszaballagtam a brancshoz és leültem Nate mellé.Beszélgettünk,nevetgéltünk.Christian,Mark és a platinaszőke cicababa még beszélgettek.Vagyis csak Mark és Christian beszélgetett,ő csak állt ott.Kevin és Nate azon veszekedtek,hogy melyikük az öregebb.Boyd huppant le mellém a székre.
-Szia Connie.Hát te?-kérdezte cuki fél mosollyal az arcán.
-Szia Boyd.Hát unatkoztam és Mark elhozott.De Christian ellopta "fél órára" de már vagy egy és fél órája beszélgetnek,és a lányokra mondják,hogy szeretünk beszélni.-morogtam.Boyd kuncogott.A kuncogása Aishaéra hasonlít.Nem mondott semmit sem.Csak ültünk egymás mellett és halgattuk ahogy a két lökött veszekszik egymással.AZ ajtó felé pillantottam.Egy magas,fekete hajú és tengerkék szemű fiú lépett be az ajtón.Feke rövidújju felső,fekete szűk farmer és fekete nike cipő.A szemem is kidülledt.Te atya úr Isten!Hát ez meg ki?-kérdeztem magamtól.A fiú rögtön rámnézett és elmosolyodott,bejött teljesen az ajtón és mögötte még kettő korabeli fiú.Markra néztem,aggódva nézett rám,úgy ahogy Christian is.Nate és Kevin abbahagyták a veszekedést.Boyd megszorította a kezem.Már kezd az idegeimre menni,ki ez?
-Boyd ki ez a fiú?-kérdezte remegő hanggal.
-Damon Bourbon,francia a csávó,és lacrosse-ozik.Csapatkapitány,és velünk egyszinten játsznak.
-Hogy-hogy veletek egyszinten?-kérdem.
-Úgy játsznak mint mi,és a csapatok és az edző közt is megy a veszekedés,mert általába ha játszunk,akkor döntetlen a játék,és Damon azthiszi,hogy ők vagyis ő jobb.-hch,még egy felfújt hólyag.Már nem is érdekel annyira.De akkor is id állatian dögös,ugyan olyan magas,mint Christian és Mark,a szeme rabul ejtett.Nem jönnek be a kék szemek,de ez....húha.Vettem egy mély levegőt,és próbáltam viszatérni a földre.
-A sulinkba jár?-kérdeztem.
-Neem,vagyis ide Tetonba jár suliba de egy másikba.-mondta és próbált megnyugodni.Mark odajött hozzám.
-Gyere Connie,mehetünk-morogta az orra alatt,és próbált nyugodtnak maradni de én láttam rajta,hogy feldúlt.Elbúcsúztam a társaságomtól akik egész este szórakoztak és siettem Mark után.Megált Christian mellett,és mondott valamit a fülébe.Mark háta mögött álltam,és egy ferfi hang szólalt meg mögöttem.Mark és én egyszerre fordultunk meg,Damon volt az meg a két fiú.Christian elkapta a kezem és maga mellé húzott.Meglepetten néztem rá.Mit akar ez?-kérdeztem magamtól.Egészen mellette álltam,éreztem férfia illatát.Mintha a mennyben járnák,hirtelen minden átfutott az agyamban,ezért az illatért mindent odaadnák.Ó édes Istenem.A gondolatmenetemből Damon mély hangja szakított ki.
-Nahát,az elragadó Connie Benett,-csillogott a szeme-hogy én mennyit hallottam rólad.Komolyan nagyon csinos vagy,igazi főnyeremény.-mondta és közben egy gonosz mosoly jelent meg az arcán,Christian égettt a dühtől,a kezén kijöttek az erek,fölnéztem az arcára,a szeme szúrós pillantást küldött Damon felé.Tudta,hogy ez feldühíti Christiant és azért csinálta.Mi folyik itt?Már kezdett dühíteni és kinyitottam a nagy szám.
-Neked is szia.Nagyon örülök,hogy már mindneki tud rólam mindent.Halvány fogalmam sincs,hogy ki a franc vagy és hogy mit akarsz tőlem,fölöslegesen ne bókolj,mert nem dölök be neki,és ha most megbocsájtotok szeretnék hazamenni,mert nagyon elegem van mindneből.-csak daráltam a szövegem és nem is gondolkodtam.Miket beszéllek,most kijött bellem a pár nap ingerültség.A düh amit Christian miatt éreztem és minden ami csak történt.Ezzel kiadtam.Meglepetten nézettek rám mind.Damon mögött a két fiú kuncogott,Mark szája is mosolyra húzódott,Christianra rá se néztem Damon meg egyszerre volt meglepedt és....nemtudom,de mosolygott.
-Igazi vadlány,ez tetszik.Christian Christian,mindig kifogod azokat a lányokat akik nekem kellenek.-olyan vadlányt adok neki,hogy két napig nemfog tudni lábra állni,annyira d eannyira idegesített,kitéptem a kezem Christian keze közül és kimentem az ajtón amit becsaptam.Annyira de annyira mérges voltam,hogy elkezdtem sírni,én sírni.Egy ismerős autó gurult be a hát elé.Aisha szált ki belle és futott oda hozzám.
-Jézus márja,Connie mi a baj,jóvagy?-emelt föl a földről és megához ölelt.
-Majd elmeséllem,csak kérlek vigyél haza.-szipogtam.Aisha segített felálni,és beültetett az autóba.
Jó volt otthonlenni.Bementünk a házba,már annyira kimerült voltam,hogy rögtön megcéloztam az ágyat.levetköztem és lefeküdtem aludni.Aisha ott volt mellettem,megnyugtatott.
*Aisha szemszöge*
Pont nagyitól hazafelé tartottam,és úgy gondoltam,hogy megállok a buliba mert Boydnál van a lakáskulcsom.Már ottvoltam,amikor megpillantottam Conniet a földön,sírt.Megrémültem,eltudom képzelni,hogy most min megy át.Christian rendes fiú,de van egy nagyon csúnya szokása,úgy ahogy az egész lacrosse csapat is.Beleértve a bátyámat is.Az úton azon gondolkoztam,hogy mi is történhetett,amikro visszaemlékeztem,hogy láttam Damon autóját.Gondolom mi történhetett,én még nem éltem át,de Nessa igen.Ugyan ilyen állapotba vittem őt haza pár évvel ezelőtt.Ahogy Conniékhoz értünk berontott a házba levetkőzött és bedölt az ágyba.Hihetetlen,hogy pont azt csinálta mint Nessa.Felhívtam Markot,hogy mi a helyzet.
-Akkor veledvan?-kérdezte idegesen.
-Igen,hazahoztam és már alszik is.-mondtam.
-Hála az Istennek,már nagyon megijesztett,mindjárt ottvagyunk.
-Oké.
Le sem tettem a telefonom,de Mark és Christian rontott be az ajtón.Gondolom Christian vezetett,azért értek ide ilyen gyorsan.Chris fogta magát,és felfutott Connie szobájába.Akartam utána indulnid e Mark rázta a fejét,hogy ne.
-Hagyd.-mondta.
-Mark Connie össze van törve miatta,eltudod képzelni,hogy mit érezhet most vagy az eddigi pár napban?Ugyan úgy vislekedik,mint Nessa.-Mark kicsit megrázkódott,de akkor sem engedte,hogy felmenjek utána.Beleegyeztem és kimentünk a házból.Én hazamentem és Mark is.
•Reggel•
*Connie szemszöge*
Hunyorítva nyitotta ki a szemem,reggel van.Egy kezet érzek a derkamon ami magához szorít.Megijedtem,édes Istenem kérlek,hogy ne Mark legyen az.De nem,ez nem Mark,te Szent Isten ez Christian.Mit keres itt,pánikoltam,aztán szépen átfutott az agyamon,hogy mi is történt tegnap.Megfeszültem Christian keze alatt.
-Jóreggelt szépség.-mormogta a fülembe reggeli rekedtes hangján,ami igazán állati vonzó.A kezét áthúzta a nyakam alatt így mégjobban magához szorított.
-Jóreggelt neked is.Megkérdezhetem,hogy hogy kerülsz az ágyamba?
-Hát a két lábam hozott ide.-mondta a nyakamba és éreztem,hogy elmosolyodik.Csikizett,így felnevettem.Hogy csinálja?Tegnap még gyűlöltem,most meg itt fekszünk az ágyamba és úgy teszünk,mintha nem is történt volna semmi sem.Az agyamon átfutott egy gondolat..ugya nem..
-Christian ugye mi nem....érted?-szégyenlősen kérdeztem.
-Nem Connie,nem feküdtünk le.-böki ki magából gond nélkül és megpuszilta a vállam.Mondjuk,gondolom,hogy ehhez már hozzászokott.Egy kődarab esett le a szívemről,nem mintha nem akarnák vele testi kapcoslatot teremteni,de mint mindig a büszkeségem erősebb.Észre sem vettem,de Christian megfordított,hogy szemtől szembe legyek vele.A hasammal éreztem a kidolgozot hasát,hát ez csodálatos.A lábai össze voltak az egyémmel kulcsolva.Égetett a tekintete,a világos barna szeme most sötétebbre változott.Közel húzott magához,és egy hosszú csókot ejtett a számra....
Connie*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése